Gyermeteg reakció, tudom, hogy rejtőzködöm a többiek elől, mert már ketten is kérdezték, hogy megyünk-e a bulira. Én meg válasz helyett rejtőzködöm. Lehet, hogy rosszul ítélem meg az egész helyzetet, de iszonyat kínos volt múlt hétvégén mikor szóba került ez a buli és a többiek fecserésztek róla, én meg megdöbbenve hallgattam ezeket a részleteket, mivel én semmit se tudtam és még nevetve meg is jegyeztem, hogy én biztos azért nem tudok semmit, mert nem vagyok meghívva. Erre kínos csönd következett, majd témaváltás. Aztán ugye a barátnőm e-mailje, hogy ők még ők is rég tudtak mindent, pedig nincsenek is benne a keménymagban. Hát rosszul esett, na. Még ha meg is hívott végül a szervező, akkor is csak az utolsó pillanatban és lehet, csak azért, mert valaki szólt neki... Most már mindegy. Alamizsna nem kell, de az ezzel kapcsolatos érzelmeimet sem szeretném elárulni, mert ezek az emberek nem igazi, szívbéli barátok, felesleges és veszélyes lenne kitárulkoznom. Rejtőzködöm és kitombolom magam itt, a csalánnaplóban :)
