Igen-igen. Egyre több az idegbeteg itt benn a melóhelyen. Valaki csak az asztalon dobol egyfolytában - bár ez is elég zavaró -, de újabb jelöltek akadnak, akik szétverik a billentyűzetet annak reményében, hogy így jobban működik a szerencsétlen. Pedig nem. Nem jöttek még rá? Én meg attól leszek hamarosan ennek az idegbeteg tábornak a tagja, hogy valakit leláncfűrészelek, ha nem hagyja abba a kurva csapkodást. Ilyenkor nem csodálkozom, hogy valaki függő lesz. Cigi, alkohol, drog, mindegy. Néha iszonyú elviselni a sok marhát és könnyebb bebódulni és magasról tenni az egész rohadt körülszaros dolgozós-pénzkeresős életre.
