HTML

Teafű, ugyan...

Reptér terror

2011.04.22. 09:11 kacce

Nos, a tegnapiak után ezerszer inkább a Ferihegy (nem vagyok hajlandó az új nevén hívni), mint ez a nyomoronc holland reptér... Tegnap kivittem egy ismerősöm a reptérre és annak rendje és módja szerint beparkoltunk a parkolóházban. Miután elbúcsúztunk az első automatánál kifizettem a parkolást, majd vissza a kocsihoz. Örömmel tervezgettem, hogy hazafelé beugrok az ikeába és veszek pár napelemes lampiont. A kijáratnál a gép beszippantotta a kártyámat, de a sorompó nem emelkedett fel. Álltam ott mint egy hülye, hogymost mi a fasz lesz... Nagy nehezen kitolattam, letettem a kocsit és elindultam keresni valakit, hogy ilyenkor mégis mi a teendő. Találtam egy fickót, de az hasznavehetetlen volt, egyfolytában a kártyámat emlegette, hiába mondtam neki, hogy azt elvette a gép, de aztán nem engedett ki... Hívogatta a felettesét, aki szintén nem mondott semmi értelmeset. Mondom, jó, akkor adjanak egy új parkolókártyát, inkább kifizetem azt is és vége ennek a szerencsétlenkedésnek. Ja, de hogy az a masina csak akkor ad kártyát, ha kocsival állsz előtte. Ezt a szart, komolyan! A csávó megint telefonálgatott, végül otthagytam magamban mormogva, hogy "sokat segítetté, bazmeg". Felmentem a reptérre megkeresni a parking service-t, sehol senki, újabb kör, hátha találok valakit, persze senkit, megint vissza a parking service-hez, ahol végre méltóztatott valaki odajönni és kissé idegesen közöltem, hogy már órája itt keringek és nem tudom elhagyni ezt a kibaszott repteret és senki nem segít érdemben. A faszi arca egyáltalán nem volt barátságos, de közölte hogy hajtsak egy kapuhoz, nyomjam meg a segélykérőt, mondjam be a nevem (!!!!, mi a fasznak?) és majd kienged. Ezt miért nem mondta eddig senki??? Szóval vissza a kocsihoz, kapuhoz hajtok, nyomom a csengőt, semmi, megint nyomom, újra semmi. Lefogadom, hogy kamerán figyeltek és direkt szórakoztak velem és jót röhögtek, hogy próbáltam kitolatni és másik kapuhoz menni. Másik kapunál végre reagálnak, mondom nekikmi van, megint jönnek a kártyával. Mondom mostmár hagyjanak azzal a kibaszott kártyával, egy órája nem tudok innen elmenni és az előbb beszéltem valakivel, aki azt ígérte kienged. Ja, hogy miért nem ezzel kezdtem. na mondom, kapd be. Hányszor meséljem még el a sztorimat? Lényeg a lényeg, végül nagy nehezen felnyitották a sorompót, totál leizzadva és gyomorideggel végre elhagytam a repteret, hálaistennek nem karamboloztam hazafelé, viszont az ikea kimaradt. Nem volt már energiám soppingolni ezek után és a fejem is megfájdult. MIndenesetre tanultam valamit: mindig szét kell nézni van-e vészcsengő, azt kell nyomni és elküldeni őket a kurvanyajukba :)

komment

süti beállítások módosítása