Ahogy ott álltam, hirtelen nagyon szerettem volna otthon lenni. Mindig ebbe a hibába esem: mindenhova elvágyódom, aztán kiderül, hogy otthon a legjobb. Nem vagyok már akkora buliarc, na. Kényelmes vagyok. Sokkal jobb kukoricát pattogtatni és a fotelben elnyújtózva filmet nézni, mint kimenni a hidegbe, nyomorogni a tömegben és utána még nagyobb hidegben hazaindulni, várni a vonatra, ami 10 percet késik.
