Elegem van a dicsekedő anyukákből, hogy az ő gyerekük már mit tud! Persze, mert az enyém meg kicsit el van maradva és ő meg nem tudja. Marhára nem számít, mert 2 éves korukra mind tud majd ülni, járni, akármi. De most, az első évben iszonyatos eltérések vannak és marhára rossz érzés mások dicsekedését hallani - még akkor is, ha nem annak szánták. Folyton agyalok, hogy most baja van-e az enyémnek vagy ő egyszerűen csak lassú és kész. Szörnyű ez a bizonytalanság, amit ez az egész dicsekedés gerjeszt bennem.