Teafű, ugyan...

Girl with the broken smile

"She had some trouble with herself
He was always there to help her
She always belonged to someone else.."

[Maroon 5: She will be loved]

Nézegettem az iwiw-et. Ez tényleg egy reklámadatbázis. Mindenki reklámozza hol járt már, vagy éppen hol jár, mit ért el az életben. És akkor hirtelen rádöbbenek, hogy én sehol se vagyok. És azt sem tudom, hogy mit szeretnék jobban. Egy boldog családot kertes házzal, kutyával vagy bejárni az egész világot. Vagy mindkettőt. Tény, hogy a jelenlegi helyzetemben nagyon unatkozom, de mivel az égvilágon semmiben sincs tehetségem - vagy ha netalán lenne is, túl lusta vagyok bármihez -, így J-től várom hogy kimentsen halálosan unalmas és értelmetlen munkámból, ebből a visszahúzó közegből. Hogy megváltoztasson. Hogy ne legyek ilyen elégedetlen és kishitű. Még ha néha nem is ért - elvégre férfi nőt soha meg nem érthet igazán - ő az, aki minden helyzetben mellettem van és akire mindig számíthatok. Pedig azt mondják, hogy a barátok örökké kitartanak és a szerelem a múlandó. Baromság. Vagy egyszerűen egyszemélyben ő a szerelem és a legjobb barátom is.

Mai újdonságom: gyantáztattam.
Először életemben.
Hónaljat.
És még élek.

Tényleg annyira okos kollégáim vannak, hogy már nem tudok mit mondani. Kinn 34 fok, örülhetne hogy benn ül a légkondis irodában. Erre mit csinál? Kinyitja az ablakot. Tárva-nyitva. Bejön a 34 fok. Egyébként megy a légkondi is. Gratulálok.

"Please.... tell me what's wrong...
Let me save you..."

[Lynette Scavo]

Kárörvendő vagyok. Nem szép dolog. Persze csak azokkal szemben, akik belémtapostak valamilyen módon és a megtorlást érdemelnének. De nem szoktam bosszút állni. Helyette örömmel konstatálom, ha az illetőt megbünteti a sors. Mondjuk összesen 3 ilyen ember van, ezekből is csak egyet utálok úgy istenigazán és rá aztán tényleg mindent szart rárohasztanék, ha tehetném. Még ilyen alattomos és képmutató emberrel én nem találkoztam, az a 'bort iszik, vizet prédikál' fajta. Egyébként azt gondolom, hogy mindenki érdemes megbocsátásra, ha belátja a hibáját. Na mikor ez az illető belémtaposott alattomosan, egyáltalán nem látta be hogy amit tett, az szemétség volt. És azóta is úgy gondolja, hogy miattam nem barátkozunk már. Mert én ilyen-meg-olyan vagyok, közben én szakítottam meg vele minden kapcsolatot, mert nem szeretném ha ilyen féreg lenne az életemben. Egyébként nem értem miért gondolja úgy, hogy én vagyok a rohadék, mikor én mindenben segítettem neki, mindent kölcsönadtam, amit csak akart. Mondjuk nemtom mit papol bármiről is egy olyan ember, aki annyit szekálódik, gyanusítgat állandóan, hogy párja inkább szó nélkül elviharzik és lelép pár napra, mikor már nem bírja tovább a piszkálódást. Szóval egy ilyen ember ítélkezik felettem, ahelyett hogy a saját háza táján söpörne. Persze a párját nem igazán értem, hogy miért tűri el a folyamatos gyanusítgatást meg piszkálódást, de hát az emberek nagy hülyék. Inkább rohadnak egy kényelmes, de egyébként szar kapcsolatban, minthogy bevállalják a magányt. Szerintem még a magány is jobb, mint egy lelket felörlő szar kapcsolat.

Éjszaka nehezen jött álom a szememre. Egyrészt a hőség miatt, másrészt az emberi kapcsolatokon való elmélázás miatt. Most meg itt helyben el tudnék aludni. Korán keltem. Viszont már különösebb fáradtság nélkül le tudom nyomni a szigetkört. Épp ma elgondolkodtam azon, hogy többet is tudnék futni, csak a hajamból csorgó izzadsággal kellene kezdeni valamit. Nem tudom másnak izzad-e ennyire a feje, de mire a végére érek a 5,3 km-nek úgy nézek ki, mint aki a Dunába mártotta a fejét.

A nő szomjazza a balhét.
És van férfi, aki ezt jól el tudja simítani.

Nagyon szép, hogy miután pont ma megbeszéltük, hogy a mi kapcsolatunk milyen jó, most itt ülök és kurvára ideges vagyok, mert azon picike kérésemet nem képes észben tartani, hogy 'légyszi telefonálj haza, ha később jössz'. Öregem, nem értem mi a faszért nem lehet felvenni azt a kurva telefont, és megereszteni egy hívást vagy egy sms-t legalább. Minek ígéri meg? Hát nem érdemlek meg ennyit? Áhhh, fasz ki van az összes hülye fasztól.

Tiszta Susan Mayer. Felhúztam magam a számítógépes partin, mert engem ez az egész demoscene nem nagyon érdekel, úgyhogy mondtam J-nek: hazamegyek. Útközben arról fantáziáltam, hogy milyen kaját szerezzek be. Végül a főzelék mellett tettem le a voksot és még egy Pöttyös jégkrémmel is megajádékoztam magam. Két szatyorral a kezemben battyogtam haza, kapukód, séta be az udvaron. Keresem a kulcsot a táskámban. Nincs. Ohhh banyek, a lakásban hagytam. Itt állok a két szatyorral, J valahol kukutyinban, most mi lesz. Még szerencse hogy a telefon nálam volt legalább és fel tudtam hívni, így kb 40 percet kellett csak hajléktalankodnom a lépcsőházban. Közben megettem két palacsintát, kitörölgettem a bank sms-eit, és végignéztem az összes játékot a mobilon.