Teafű, ugyan...

Kb két hónap kihagyás után újra futottam. Ennyi idő kellett, míg rendbejött a lábam. De mostmár futhatok. Olyan gyorsan is akár, ahogy a szél fúj.

Tudom, hogy ez szanalmas, de a fentebb nevezett szendvics annyira jo volt, hogy kisebb-nagyobb sohajtozasok kozepette fogyasztottam el, kozben tobbszor megaldva a szendvicskeszitoket. Valami orom a mai napra. Azert van mas is. Ugy nez ki sikerult talalni egy koltoztetoceget arra a napra, amit elterveztunk. Az elet apro oromei! Maris elmult a zombihangulat. Bar meg midnig 19 time sheet-et kell kitoltenem, mivel a mult hetit azota sem fejeztem be az ehetibe meg meg semmit nem irtam, de ugy szarom le ahogy van. Mar hosszu honapok ota szetkamuzom az egeszet, ugyhogy ezt a maradek negy honapot mar fellabon allva is kibirom. Tervek a jovore? Valami reszmunkaidos allas, ami mellett lesz idom hollandul es spanyolul tanulni. Barmilyen melo jo lesz, ami nem time sheet-tel koritett irodai es nem wc takaritas :)

Miota itt vagyunk szereztunk sok ismerost, kialakult egy kisebb-nagyobb magyar tarsasag is. Jo kis banda, szoktak lenni bulik, kozos gokartozasok, pokerezesek, grillezesek, ilyesmi. Jo, ha vannak ismerosok, de baratoknak nem igazan neveznem oket. A baratok ugye masok. Ott vannak akkor is, ha baj van, ha szukseg van valamire es nem csak akkor, ha pialni kell. Most meg is latszik a koltozes kapcsan, hogy hany baratunk van itt. Ugyanis mindossze harom ember ajanlotta fel a segitseget, a tobbseg meg csak azt sem kerdezte meg hova koltozunk. Nem varom el, hogy barki segitsen, de megcsak az sem erdekli oket, mi van velunk. Engem ez nem bant, csupan megallapitottam immar ezredjere is, hogy attol meg nem barat valaki, hogy parszor egyuttbuliztatok. A barat nagy kincs! Tudom ezt arrol a nehany emberrol, akit valoban baratnak tartok es akik bizton tarthatnak engem is a baratjuknak.

Kiszamoltam. Meg 19 time sheet-et kell megcsinalnom, mielott lejar a szerzodes. Ebben benne foglaltatik a mult heti is, mivel meg nem fejeztem be. Szokas szerint. Es mar kaptam is remindert a hivatalos baszogato embertol (milyen remek munkaja van, nem?), hogy fejezzem be. Szokas szerint. En meg szarok ra, es nem fejezem be. Szokas szerint. :) Egesz vidam ez a nap, ugy latom :D

Elkezdtem beirni ide az idegesseg szulte gondolataimat, de vegul kitoroltem. Mert hat megeri vajon emiatt az idiota es retardalt menedzser csajszi miatt felhuznom magam, aki egesz nap csesztetett? Neeeem. Bar az elobb mar kicsit beszoltam neki a telefonban, mert meguntam hogy egesz nap hivogat meg emailekkel bombaz a hulyesegeivel kapcsolatban. Ugyhogy most ignoralom. A leveleket kitoroltem a francba es most kavezgatok. Meg bo 2 ora es lehet menni haza :)

Visszajovok meloba, erre mi fogad? Vagy szaz emlekezteto, hogy fejezzem be a time sheeteket juliusra. Mondjuk befejeztem, csak visszadobtak. Ilyenkor javitani kell. Micsoda orom! Ez a legjobb dolog a vilagon, erre vagytam egesz eletemben. Az elet soja, nemdebar. Aztan alig ulok itt par perce ezzel a csodalatos informacioval, mar hivogat a csavo, aki folyton kuldi az emlekeztetoket. Persze nem veszem fel a telefont es magamban elkuldom a kurva anyjaba, hogy nem hagy beken ezzel a szarral. Amugy sem sok kedvem volt bejonni es tulajdonkeppen hulye vagyok, amiert nem szimullatam egesz hetre betegseget. De most mar mindegy. Eddig is kibekkeltem valahogy, ezt a ket napot is kihuzom. Igaz utana meg mindig van 4 honap, de reggel megbeszeltem magammal a furdoszobaban, hogy probalok nem ugy ragondolni erre, hogy "jaj meg 4 honapig ki kell birni", hanem mondjuk ebben a 4 honapban eroteljesen a fogyasra es a testedzesre fogok koncentralni. Igyekszem majd ezzel elfoglalni magam, hogy mire letelik a 4 honap, nemcsak a munkatol szabadulok meg, hanem attol a par felesleges kilotol is. Jo terv, nem?

Öreg vagyok én már ehhez.

Ujabban fittyet hanyok a felszolitasokra, hogy adjam le az elozo heti time sheet-et, hehe. Es persze nem adom le. Mert nincs kesz. Vidam kis rebellis vagyok. Azt mondogatom magamnak, hogy 4 honap es vege. Aztan utana is majd lesz valahogy, de atmeg nem talaltam ki hogy.
Elojottek a caminos emlekek es erzesek, hogy semmit nem kell tultervezni, mert a dolgok mindig kialakulnak, ha pozitivan allunk hozzajuk.
Ez a mai huvoskes napos ido a caminos reggelekre flashel vissza, ahogy atmentem a kis falvakon, minden kihalt volt, meg aludtak a helyiek, de a kapukilincseken mar ott logtak a szatyrok bennuk egy-ket bagettel. Es senki sem lopta el. Csend es nyugalom. Mint egy alom.

Sokat agyaltam mostanaban. Eredetileg ugyanis augusztus vegen fel akartam mondani, es igy szeptember vegeig kellett volna maradnom. Viszont a szerzodesem lejar december elejen, ami mar csak bo 4 honap. Tehat, ha szeptember vegeig mindenkepp ki kell birnom, akkor mar december elejeig is kibirom. Es az meg ugye 2 havi fizetes pluszban.
Racionalis dontest hoztam. Akarcsak tavaly decemberben, mikor alairtam az egy eves szerzodest, noha a pokolba kivantam az egeszet. Szerettem volna reszmunkaidoben dolgozni: nem engedtek. Szerettem volna normalis munkaelosztast: ezen dolgoztak valamennyit, de azota sem voltam soha igazan "busy", tobbnyire ulok a semmin. Nem tul motivalo, es a time sheet iras meg rosszabba teszi.
Tudom, tudom. A vilagon hanyan szenvednek millioszor rosszabb munkahelyeken, raadasul bagoert! Ha ismerosrol van szo, megprobalhatok segiteni, amit tudok - amit meg meg is tettem parszor -, de alapvetoen nem viselhetem a vallamon masok terheit, a sajat gondjaimmal kell elsosorban megkuzdenem.
Es im, meghoztam a racionalis dontest: maradok a szerzodes vegeig, a penz jol jon ugye. Egyeb pozitiv vonzata a dolognak: nem kell a karacsonyi idoszakra szabiert kuncsorogni, mint tavaly es vegighallgatni a fonok sirankozasat, hogy milyen rosszkor akarom en kivenni a szabadsagot (karacsonyra, banyek!!!). Igy nem leszek alanya tobbe ennek a pszichologiai hadviselesnek, amit a fonok muvel velunk, vagyis kelti bennunk a lelkiismeretfurdalast a szentbeszedeivel, ha szabadsagot akarunk kivenni: megadja, de gondoskodik rola, hogy erezd magad szarul!
Szoval hazamehetek nyugiban karacsonyra, akar ket hetre is! Es karacsony utanra tervezhetem eletunk elso igazi nagy nyaralasat, valami olyasmit, ami vagy 3 hetre szol. Soha nem voltam meg egy hetnel hosszabb nyaralason, es ha jovore nekilatunk a csaladbovitesi projektnek, akkor elotte igazan megerdemlek egy ilyet. Ha sikerrel jarunk, akkor egy darabig a boltba se mehetek majd el, nemhogy nyaralni... :DDD