Teafű, ugyan...

Színlelhetnék, de itt minek. Válság van, ahogy írtam korábban. Nem csak a gazdaságban, az emberi szívekben is. Én sem vagyok kivétel, miért is lennék. Válságban vagyok. Nem irányíthatom, csak hagyom. Majd elmúlik. Gondolom én. De nem is érdekel. Minden kielégítetlen vágyam és energiám az italban és a zenében élem most ki.
Ez addig elég, amíg nem találkozom valakivel részegen táncolva... lalalalalalaaaaa

Mar megint furat almodtam. Vagyis nem volt fura, csak az elfojtott dolgok jonnek elo. Egyre intenzivebben, a jelek szerint. Nem tudom, hogy en vagyok-e pokolra valo, hogy elegedetlen vagyok es mindig mas akarok, mint ami van...vagy egyszeruen csak ilyen az emberi termeszet, ezt nevelik belenk, ezt koveteli meg a tarsadalom, a normak, minden. De kozben legbelul az osztonok kiirthatatlanok. 

Na, nem csoda hogy hirtelen ilyen nagy kod lett. Kiderult, hogy januar harmadik hetfoje az ugynevezett Bleu Monday, az ev legdepressziosabb napja. Allitolag tudomanyos kutats is van mogotte, amin nemikepp mosolyognom kell persze. De eleg csak kinezni az ablakon, hogy az ember hirtelen vagyat erezzen elvagni a sajat torkat. Na jo, a helyzet nem ilyen tragikus. Bar a munkatarsam most kozolte, hogy pszichiaterhez vagy pszichologushoz akar menni (sosem tom mikor melyik micsoda), mert par eve komoly problemai vannak. Most mondjam azt, hogy tipikus amerikai? Nem akartam megemliteni (pedig talan kellett volna), hogy lehet, csak egy jo baratra lenne szuksege es az minden problemat megoldana. De most komolyan, mi olyan gondja lehet egy huszoneves, parkapcsolatban es jo anyagi korulmenyek kozott elo embernek, amit csak egy dilidoki tud szerinte helyretenni? 

Az elobb meg sutott a nap, most meg kod van. Raadasul fuj a szel. Orulet milyen szar itt az ido. Es persze megint elkestem. Mindennap elkesek. Lattad volna, hogy nezett ram a baszatlan picsa! Mint a veres rongyra. Igaz ram valahogy mindig igy nez. Vagy csak kepzelodom. De hat tolem akarhogy nezhet, en akkor sem fogok mar fel kilenckor itt ulni egeszen este fel kilencig, ahogy o csinalja. Oszinten szolva kurvara leszarok mindent.

Mi ebből a tanulság? Hát, hogy semmiképp ne menj internetközelbe, ha berúgtál, mert később megbánod, hogy miket írkáltál ki az őszinteségroham közepette, amit az alkoholos mámor diktált. A való élet csupa színjáték meg hazugság. Különben nem is működnének a dolgok, ha nem színlelnénk annyit.

...amikor írtó veszélyes egy internetkapcsolat. De tudod, arra gondolok, hogy alszik. Simán. Sehol egy kérdőjel. Semmi. "Nem kérdezel semmit? Nem mondasz semmit?" Bazmeg! Ez idegesít a legjobban. Vagy három pasit megkaphattam volna ma. Csak úgy. Mert iylen vagyok. Ribanc. Tizenöt éve erre az érzésre várok. Hogy megkaphassam, akit akarok. És bumm. Faszom kibaszott házas vagyok. Ezt a szart. Őrült vagyok? Nemtok mit csinálni. Belülről jönnek az érzések. Hogy vele akarom, meg vele, meg vele és persze vele is. És hm, F-fel is jó volt, igen...., olyan..., hogy megint akarom. És mindenen túl ott van a vörös, akitől remegek, lángolok, fetrengek - mikor senki nem lát. és megszerzem, ha akarom. és AKAROM.

Utálom, hogy ő meg itt alszik tök nyugodtan. Semmit se mond, se tesz. Nem jön oda, hogy ő táncol velem és nem xy. ha oda is jön, úgy viselkedik, mint valami iskoláslány. Brrrr.Szinte belelök a fertőbe, mert képtelen férfi lenni.

Hajtok valami szakadék felé. De vagy ezt teszem, vagy belefulladok az egyhangúság mocsarába.

Ha élhetél egy napot teljes extázisban, elcserélnéd egy egész életnyi megszokásért?

Reggel ez a dallam szolt az mp3 lejatszomban, amig a buszon ultem. Szep dal, de kozben elgondolkodtam, hogyha igaz amit enekel, akkor engem mar kurvara nem fog korul a szerelem. Befasultam. Pedig szeretek elni, de nem tudom mit kezdjek magammal es nem erzem belul azt az izzo parazsat, ami vinne tovabb. Nincs cel. Nincs terv. Nincsenek sarga nyilak. Lehet ez a munka teszi. Ugyanigy ereztem 3 eve is, az elozo helyen. Merthat ugyanaz van most is: este erek haza, semmihez nincs erom utana, pedig mint nonek, nekem kellene vacsorat rittyenteni, rendben tartani a lakast...bla bla bla. Tegnap is csak fekudtem a fotelben, aztan a kadban, aztan olyasmikrol almodtam ejszaka, amik valahol melyen elnyomott vagyak, felebredtem hullafaradtan, kurvasotet van odakint, mintha a sarkkoron lennenk - minden aprosag jelentosen rasegit a depressziv hangulatra.

Legalabb pentek van, este pedig leiszom magam.